Hazánkban évente több mint 6000 gyermek eltűnését jelentik be, akiknek nagy része rövid időn belül előkerül. De mintegy 100 esetben nyomtalanul eltűnnek.

Az eltűnt gyermekek keresése, körözése államigazgatási eljárás keretében történik, amit ugyan 90 napon belül le kell a rendőrségnek zárnia, de az eltűntek adatai 20 éven keresztül bent vannak a keresettek körében. Ez egy adatbázist jelent, ami csak nyilvántart, de alkalmatlan arra, hogy gyermeket megkeressen.

Nagyon fontos, hogy eltűnés felfedezése után azonnal keresni kezdjék a kiskorút, mert sok esetben kiviszik az országból, vagy erőszakos, életellenes bűncselekmény áldozatává válik. Akiket kivisznek az országból, jó esetben – megrendelésre – nevelőszülőkhöz kerülnek, de akad, akit szervdonornak használnak, illetve gyermekprostitúcióra kényszerítenek.

Hogy mennyi az évente eltűnt gyerekek száma hazánkban, és hogy hányan lesznek közülük bűncselekmény áldozatai, arról megoszlanak a szakértői vélemények. Az viszont vitathatatlan, hogy a család – vagy annak hiánya – meghatározó.

Nincs információ arról, hogy gyermek eltűnés ügyében szülőt/nevelőt, vagy hatóságot, ide értve a keresést végzőt is, elmarasztaltak volna.

Az eltűnések hátterében nagyon sok tényező állhat. Az alapvető a kalandvágy. Ezekben az esetekben a gyermek előre megtervezi a szökését és általában tudja, hogy hova fog menni és kikkel. Ebből alakul ki végül a csavargás. A folyamatosan csavargó életmód a 11. életév betöltése után alakul ki és leginkább nagyobb városokban élő gyermekekre jellemzőbb, mert ott van érdekes látnivaló és el lehet a barátokkal szórakozni.

Nagyon fontos, hogy a szülők ismerjék gyermekeik szokásait, szabadidős tevékenységeit és nem utolsó sorban, hogy kikkel barátkozik, tölti az idejét szívesen. Ha ezekkel tisztában vannak, könnyebben megérthetik a gyermeküket és egy eltűnésnél gyorsabban meg lehet őt találni.

Az 5 év alatti gyermekek esetében az elkóborlás és eltévedés dominál. Itt nagyon nagy szerepe van annak a felnőttnek, akinek felügyelete alatt állt az eltűnt kicsi.

A másik gyakori eltűnési ok a menekülés a családból. Itt jóval összetettebb problémával állunk szemben, mint az előzőeknél.

Ide sorolható többek között:

• családi feszültség
• fizikai-, vagy lelki bántalmazás, beleértve a gyakran elhallgatott szexuálist is.
• teljesítménykényszer (rossz tanulmányi eredmény stb.)

A családon belüli erőszak a legmagasabb látenciával bíró jelenségek közé tartozik.

Sok fiatal nevelőintézetből vagy gyermekotthonból szökik meg, náluk az intézeti körülmények állnak a tett hátterében. Gyakori, hogy társaik bántalmazása elől menekülnek. Ezekről a helyekről elszökött fiatalok – pénz és jövedelem nélkül – gyermekprostitúció vagy más bűncselekmény potenciális áldozatává válhatnak.

A nemek arányát tekintve elmondható, hogy a gyermekkorúaknál a fiúk, míg a fiatalkorúak esetében a lányok szöknek meg gyakrabban a családból, illetve az intézetből.

A szökések motivációja mindig is a kötöttségektől való szabadulás, az önállósodásra irányuló törekvés, a családi környezet iránti vágy, a valahová tartozás érzése.

A gyermek eltűnés nem ismer országhatárokat, ezért olyan világnagyhatalmat és szociálisan fejlett társadalmat sem kíméli, mint az USA, ahol 40 másodpercenként tűnik el gyerek.

Az angliai Missing People eltűnteket segítő szervezet eltűnt gyerekekre vonatkozó tanulmányában leszögezi, hogy a csellengők negyede valamilyen bántalmazás (fizikai, szexuális, vagy érzelmi) elől menekül el otthonról.

Magyarország vezette be elsőként az Európai Unióban az egységes segélykérő telefonszámot, a 116-000-s kék vonalat.

A gyermekek eltűnésével és szexuális kizsákmányolásukkal foglalkozó legfontosabb európai civil ernyő szervezet, a Missing Children Europe (MCE) 2001-ben jött létre az Európai Parlament és az Európai Bizottság támogatásával. Ma már 16 uniós tagállamban és Svájcban van 23 tagszervezete.

Az MCE az eltűnt gyermekeket az alábbi módon kategorizálta:

• szökött gyermek (runaways)
• szülő általi jogellenesen elvitt gyermek
• eltűnt kísérő nélküli kiskorú
• emberrablás áldozatává vált gyermek
• elveszett vagy más módon eltűnt gyermek.

Súlyos probléma az egységes definíció hiányán túl, az egységes adatgyűjtés hiánya is, amely a megelőzést, a tájékoztatást és az egyes országok összehasonlíthatóságát is akadályozza.

Magyarország ez idáig – néhány civil szervezet munkáján kívül – nem sok figyelmet fordított a gyermekeltűnés társadalmi problémájára. Társadalmunk érzékenyen reagál minden olyan eseményre, amely gyermekekkel kapcsolatos. A kicsik kiszolgáltatottsága összekovácsolja az embereket, de sajnos ez a fajta összefogás sem vezet eredményre bizonyos esetekben.

A médiában is csak az 1994-ben indult „Csellengők” című műsor foglalkozik az eltűnt személyekkel. Nagy kérdés, egy riport műsor mennyit tud javítani a problémakör lényegén. Erre a hiányra próbált reagálni az „Ezer lámpás éjszakája” ami inkább kereskedelmi jellegű, szakmai szemmel nézve a tejes dobozokra applikált képek keveseket izgatnak. Nem lebecsülve értékét, mert ezen a területen minden kezdeményezés hasznos lehet, magyarosan fogalmazva ez annyi „mint halottnak a csók” a doboz úgyis a kukában végzi.

Azonban arra vonatkozó hatékony megoldás, vagy elképzelés nem született, hogy az eltűnések okait feltárjuk. Egy nap, sok koncert, hat város, május 25.-én. (Egy kis PR a fellépőknek, szponzoroknak.) Aztán a feledés és néhány kétségbe esett bejegyzés a Facebook csoportban.

Arra sincs program, hogy a megtalált gyerekeket, fiatal és idősebb felnőtteket megtalálásukat követően segítő, támogató rendszerbe juttassuk el, amely családi, társadalmi reintegrációt segítené. Persze az sem lenne hátrány, ha központi akarat lenne arra, a nagy családvédelmi programok, törvénymódosítások mellett, hogy feltárjuk a reálisan tapasztalható veszélyeket (és megelőzzük a bajt). Ha lenne elképzelés, a megelőző tevékenységek megvalósítására. Ha döntéshozóink és a fenti már létező kezdeményezések vezetői kilépnének az utcára, elmennének az éjszakába, amely nyüzsög a céltalanul tekergő tiniktől. Budapesten, de sok vidéki városban is az éjszakai élet aktív szereplői lettek a tizenéves fiatalok. Nem is beszélve a hétköznapokról, mintha nem is lenne iskolaidő.

Van közszolgálati tévénk, de nincs egy műsor, amely valóban család-, gyerekbarát lenne. Valamikor régen volt „Családi kör” Ranschburg Jenő igazán jó tanácsaival, ma pedig… főzhetünk, mert az olyan családias. Ha pedig gondunk akad, nagy valószínűség magunkra maradunk, azaz vehetünk egy doboz tejet, ha szerencsénk van, nézhetjük gyermekünk képét az oldalán. Annak sincs gyakorlata, hogy hová forduljunk, mármint a rendőrség igazgatási eljárásán kívül.

Szóval holnap Ezer lámpás éjszakája, az eltűnt gyermekek világnapja társadalmi kampány. Az egy napos! Magyarországon hat városban, 10-től 22 óráig!

Buli van.